Ha nem idehaza vásárolunk, és a bank- vagy hitelkártyánkat használjuk, nem árt pár dologgal tisztában lenni. Igaz, az odafigyelés itthon sem árt, de külföldön, például a közelgő nyaraláskor több a tévesztési lehetőség.

A sima kártya korlátozhatja a lehetőségeinket

Ha bankkártyát viszünk, a nem dombornyomott (sima) változat esetén utána kell érdeklődnünk, külföldön tudjuk-e használni, főleg, ha Európán kívülre utazunk. Elég tipikus, hogy az idegen országba érkezéskor már az autóbérésnél kiderül, csak dombornyomott kártyát fogadnak el - és máris a reptéren rekedtünk.

A napi limit sem mellékes, ha például kártyával egyenlítenénk ki a szállodai számlát - bár ezt pénzküldő szolgáltatáson át sokkal jobb áron megtehetjük. Vannak országok, ahol nem igazán érdemes kiadnunk a bank- vagy hitelkártyánkat a kezünkből fizetéskor. Mindenesetre legyen felírva a kártyaszám és a bank telefonszáma is lehetőleg noteszba, papírra.

Számoljuk ki, otthon megvennénk-e

Amire elsődlegesen oda kell figyelni a határon túl, az a külföldi devizanem, illetve természetesen az átváltás. Európában a legtöbb helyen az eurót használják, amit sokan már könnyedén osztanak-szoroznak fejben, így nem nehéz például kikalkulálniuk, mennyibe kerül a capuccino, amit éppen isznak.

A deviza árfolyamok azonban gyakran ingadoznak. Hogy valóban mennyibe kerül nekünk amit megveszünk, az a napi váltási rátából derül ki.

Nagyon fontos odafigyelni, hogy ki és mikor váltja a pénzünket. Minden hazai bankkártyának van egy ún. elszámoló devizája, ami vagy dollár, vagy euró. Jó tudni, minden nem forintos vásárlást erre a devizára vált először a kártyatársaság és erről konvertálják forintra a költést. Érdemes megkérdezni a bankunkat, milyen átváltási költség terhel minket, ha egy adott országban használjuk a kártyánkat. A bankok is számolnak fel pénzváltási költséget. Ennek két típusa lehetséges: vagy a bank maga váltja át a devizát forintra, vagy a kártyatársaság (Mastercard, Visa) árfolyamát használja.

Ha nagyon ‘húzós’ a kártya használat a bankunknál, akár készpénzt is használhatunk, vagy próbálhatunk helyben olcsó ATM-t keresni. 

 

A kétmillió forintos süti - a kávézó nem hibázott

Arról se feledkezzünk meg, hogyha például az orrunk elé dugnak egy kártyaleolvasót az étteremben, és netán be kell ütnünk valamit, mindent értünk-e abból, ami történik. 

Bejárta a világot az a svájci eset, amikor egy kávézóban egy orosz nő nem tudta, a fogyasztását kell beütnie (illetve a választott összeget az esetleges borravalóval), és ő a PIN kódját ütötte be kétszer. Így kétmillió forint közeli tételt fizetett ki egy sütemény és kávé kombinációért, amire ráadásul csak hó végén, a számlakivonatot megnézve jött rá.

Kérdezzünk tehát rá, mi történik. Nem árt, ha elkérjük a bizonylatot is, ami a kártya használatról készült - és nemcsak a számlát vesszük át -, így megbizonyosodhatunk, mennyit utaltunk át.