Dr. Kovács János a Főjegyzők Konferenciájáról
A Főjegyzők Országos Konferenciáját tartják Tarcal községben 2008. november 4-5-én. A rendezvénnyel kapcsolatban Dr. Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye - i főjegyző adott interjút.
- Mit takar ez az esemény?
- A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének egyik szervezeti egysége, a Főjegyzői Kollégium, amelynek 19 megyei és a fővárosi főjegyző a tagja. Évente 2-3 szakmai ülést tartunk, az egyiknek idén ősszel szervezésünkben a Borsod-Abaúj-Zemplén megye - i Tarcal ad otthont.
Dr. Kovács János - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye főjegyzője
- Miről lesz szó az értekezleten?
- A rendezvény első napján Szabó Zoltán, az MCOnet Kft. Ügyvezetője tart egy prezentációt a főjegyzők részére, új információs lehetőségeket ajánlva az önkormányzatok számára. Az előadás után a MÖOSZ-t érintő szakmai teendőket tárgyaljuk: az önkormányzatok jelenlegi hatásköreit áttekintve fogjuk megbeszélni a jövővel kapcsolatos feladatainkat. A célunk kidolgozni azokat a javaslatainkat a MÖOSZ-nak, amely alapján a szövetség törvényi változtatásokat kezdeményez a Parlament felé.
A konferencia második napján a főjegyzői feladatkör egyik jelentős hatáskörével kapcsolatban tanácskozunk: ez a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tematikájával foglalkozik. Ezzel kapcsolatban előadást tart Simon Henrietta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztályának képviseletében - megbeszéljük problémáinkat a működtetést illetően. Előadást tart dr. Benkár József, a Heves megyei főjegyző a Markhot Ferenc Kórház privatizációjának igazgatási és törvényi vonatkozásairól. A konferencián végül a kollégium aktualitás feladatairól beszélgetünk.
Dr. Kovács János: "A konferencián célunk kidolgozni azokat a javaslatainkat a MÖOSZ-nak, amely alapján a szövetség törvényi változtatásokat kezdeményez a Parlament felé."
- A Főjegyző Úr említette a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények működtetési engedélyével kapcsolatos problematikát. Kifejtené álláspontját?
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében összesen 82 intézmény van, amely ehhez a működtetési körhöz tartozik. Ebből 13 helyi önkormányzati felügyeletű, a maradék 69-70 intézmény egyházi és alapítványi fenntartású és a megyei önkormányzat hivatalának feladata a nyilvántartásba vétel és a működési engedélyek kiadása. Feladatunk a működésük törvényességi ellenőrzése is.
A 90-es évek végén ezek a típusú intézmények elsősorban alapfokú és művészeti oktatásra specializálódtak, ma már szakképzéssel is foglalkoznak. A megyében tapasztalatunk szerint sok konfliktus forrása, hogy ezeket az iskolákat konkurenciaként tekintik, esetenként a szabályos fenntartásukkal vannak problémáik. Példaként említhető, hogy nyáron későn adják le a változtatási kérelmeket. A jogszabály most ezt március 31-ig engedi meg, de idén még a régi rendszer szerint történt az engedélyeztetési eljárás.
Sok a változtatás (az intézményi alapdokumentumokban) ezeknél az intézményeknél, hivatalunkban pedig folyamatosan figyelemmel kell követnünk ezt, ami nagyon nehéz feladat. Azt látjuk, hogy verseny indult el a tanulókért a különböző fenntartók között, új diákokat próbálnak szerezni a települések rovására. Úgy látom, hogy nincs versenysemlegesség a dologban: az önkormányzati iskolától a jogalkotó elvárja a minimum 150 fős létszámot, az alapítványinál elég a 60 fő is. Bár a közoktatási törvény minden intézményre vonatkozik, de láthatóan az alapítványi iskoláknál nem egységes annak a betartása.
Ezen a területen a megyei főjegyzők, az Államkincstár területi szervei és az Oktatási Hivatal végezhetnek ellenőrzést.
Borsod Megye főjegyzőjének munkája meglehetősen sokoldalú
- Beszélne néhány szóban a munkájáról?
- Hivatalunk 7 fő osztályból áll, fő feladatként ezeknek a működését hangolom össze, és ez sokféle jogi és szakmai ismeretet kíván az embertől. Feladatom továbbá az előterjesztések előkészítése, felterjesztése a Megyei Közgyűlés elé, illetve a határozatok, döntések végrehajtásának megszervezése. Pozícióm hatósági jogkörökkel is jár. A megyei önkormányzat 55 intézményt tart fenn, melyből 5 kórház, a többi pedig szociális, vagy közművelődési, közoktatási intézmény. A választások, népszavazások területi irányítójaként is tevékenykedem. 2009-ben az európai parlamenti választással kapcsolatban lesz feladatom.
Összességében meglehetősen sokoldalú ez a tevékenység. Munkámat úgy kell megszervezni, hogy a közgyűlés és a fenntartott intézmények is hatékonynak érezzék. Immár 12 éve vagyok különböző szervezetekben hivatalvezető, és nagyon érdekes, sokrétű feladatnak tartom ezt a munkát.
A megyei önkormányzatok rossz anyagi támogatásúak, feltételrendszerünk évről-évre romlik. Csak a mi megyénk közel 8000 embert foglalkoztat a közfeladatok ellátása terén (oktatás , szociális intézmények, egészségügy, pedagógiai szolgálatok, levéltár, stb.), sajnos a normális működtetést a finanszírozás romlása miatt hitelfelvétellel tudjuk biztosítani.
Dr. Kovács János: "2009-ben az európai parlamenti választással kapcsolatban lesz feladatom."
- Milyen nehézségeket okoz a pénzügyi válság a Megyei Önkormányzat számára?
- Nehézségeink több éve megvannak és tartósak. 40 milliárd forintnyi költségvetésű önkormányzat vagyunk, és 10 százalékos hiánnyal küzdünk. Ebben a nehezedő helyzetben is tudjuk kezelni a hiányt, de hosszú távon csak a finanszírozási feltételek javítása lehet a megoldás.
Most új helyzet állt elő a gazdasági helyzet alakulásával, egyelőre figyeljük a válság hatásait, minket érintő következményeit. Az ősz súlyos energiatöbblet-kiadást eredményezhet, ezt kell valahogy megoldanunk, bár forrásai nem látszanak még.
Szólj hozzá a fórumon! 
MÖOSZ Online - Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége