A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat mára hirdette meg rendhagyó egyeztető tárgyalását a Tokaj Világörökség címében érintett települések vezetőinek számára a miskolci Megyeházán.

Dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke kifejtette: a találkozó célja, hogy a Tokaj Hegyalja Világörökségi Terület és annak pufferzónájába tartozó települések vezetői kifejthessék álláspontjukat a Világörökség jövőjét illetően. A közgyűlés elnöke szakértők bevonásával fontosnak tartotta annak az állításnak a megvizsgálását is, miszerint egyes  települési vezetők szerint a fejlődésnek gátja a Megyei Területrendezési Terv (MTrT).

Az összejövetelre a települések vezetői mellett meghívást kapott Dr. Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságának vezetője, valamint Koszorú Lajos, az MTrT egyik készítője.

Annak oka, hogy egyáltalán beszélünk a kérdésről, az nagyban a világörökségi védőzónába - Szerencsre - tervezett szalmatüzelésű erőműnek, és annak a véleménynek köszönhető, amely szerint a világörökségi cím is a térség ipari fejlődésének béklyója, ezért páran szeretnének kilépni.

 

 

Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere szerint az MTrT és a világörökségi cím is korlátozza mozgási lehetőségeiket, ezáltal a város a kor kihívásának nem tud megfelelni. Szerencs város lakossága szőlészetből, borászatból, turizmusból nem tud megélni - hangsúlyozta.

Májer János, Tokaj város polgármestere szerint az Országos Területrendezési Terv parlamenti elfogadásakor kellett volna a térség képviselőinek interpellálni, aggályaikat felvetni, hogy ezek beépíthetővé váljanak az amúgy az országost követő MTrT-be. Ezek ugyanis kötelező érvénnyel hatottak volna a megyei tervre is. Tokaj polgármestere kitért a bodrogkeresztúri hulladéklerakó és az erőmű építése közötti párhuzamra is, amellyel kapcsolatban elmondta: a hulladéklerakót jövőre rekultiválják, míg egy erőmű környezeti hatását nem lehet rekultiválni.

Koszorú Lajos, az MTrT egyik szakértő-tervezője a felmerült kérdésekre reagálva kifejtette: ha a település jogszerű kereteken belül mozog, akkor elkezdheti a beruházást. Hiszen a megyei terv nem ezt szabályozza. Ezeket a területeket a MTrT települési területeknek tekinti.

Fejérdy Tamás szerint egész egyszerűen azt kell megvizsgálni ilyen esetekben, mi az a változás, ami belefér, és mi az, ami nem a világörökségi címet elnyerő kultúrtáj képébe. Ráadásul a szabályozásoknak közép- vagy hosszútávra kellene szólniuk, és nem egy ügyre vonatkozóan.

Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke már régen szorgalmazza, hogy a Balatoni Fejlesztési Terv mintájára létre kellene hozni a Világörökségi Fejlesztési Tervet, és kiemelt költségvetési soron kellene kezelni Tokaj-Hegyalja régiót. Ha ezért nem harcol egy képviselő kormányzati pozícióból, majd megpróbál a megyei képviselő harcolni ellenzéki pozícióból. Nem lemondani kell a címről, hanem előnyt kovácsolni a cím nyújtotta lehetőségekből.

 

 

Ódor Ferenc zárszavában elmondta: egyrészt örül annak a kompromisszumnak, hogy mindenki a fejlődés híve, másfelől úgy látja, hogy bizonyos vélemények mit sem változtak azáltal, hogy a szakemberek a kérdésekre kielégítő választ adtak. Szerencs esetében továbbra is az akadályok hangsúlyozása domináns, pedig iparfejlesztési akadályok nincsenek, főleg nem a MTrT-ben, így Szerencs ezzel a kommunikációval legtöbbet magának és a Világörökségi kultúrtájnak árt.