A miskolci önkormányzat 25 méteresre kívánta terveztetni azt a tanmedencét, amit a selyemréti strandra építendő tanuszodába álmodott.

Mindez akkor derült ki, amikor már a város túl volt a leendő intézmény tervezésének megpályáztatásán, sőt nyertest is hirdetett Bodonyi Csaba főépítész személyében.

Bár tanuszodáról van szó, megépítése kapcsán mégis vitába szállnak a versenysportot űzők is. Abban ugyanis mindenki biztos, hogy a versenyuszoda nem fog egyhamar megépülni.

Hölcz Péter, a B.-A.-Z. Megyei Úszószövetség főtitkára elmondta, az úszósportnak megvannak a maga versenyszabályai, ezért ők azt kérték, hogy 10 pályás legyen a tanmedence. A tervezett uszoda egyébként így versenyúszásra alkalmas lenne, vízilabdára azonban nem. Ami viszont a vízilabdázóknak lenne jó, az az úszóknak nem. A megoldás egy új 50 méteres lenne. Arra viszont sem pénz, sem hely nincs.

Két tanuszoda kellene

Orosz Lajos, Miskolc alpolgármestere szerint nem is a medence mérete a lényeg. Inkább az, hogy két tanuszodára lenne szükség. Ha mellé még a tapolcai és a selyemréti strand fölé télre sátrat lehetne emelni, megoldódna mind a versenysport, mind a gyógyúszás gondja.

- Versenyuszoda megépítéséről jobb nem álmodni - mondta. - Nincs a városnak 2 milliárdja, hogy a csodát megépítse.
Orosz Lajos még kifejtette, véleménye szerint arra sincs pénz, hogy a Bodonyi-féle terveket megvalósítsák. 800 millióba kerülnének, szerinte az összeg feléből két tanuszodát is fel lehetne húzni.

- Szeretném a témát a közgyűlés elé vinni, hogy újra vitázzunk róla - jegyezte meg. Szerinte egy pályázat kiírása még semmire nem kötelezi a várost, bár nem haszontalan. Tovább lehet gondolni a terveket.

A pályázatnyertes építészt kétszer is megkerestük

Bodonyi Csabát kerestük meg először. Akkor az építész elmondta, a tervpályázat során a tanuszoda megépítése és külön egy versenyuszoda elhelyezése volt a megadott program. Ő maga a fórumon szembesült azzal, hogy a vízi sportok szakemberei nem értettek egyet az elképzelésekkel. Szerinte lehet még változtatni, csak ahhoz az kellene, hogy leüljenek tárgyalni. Ez azonban a mai napig nem történt meg. Márpedig az engedélyezési terv elkészültének határideje február, a városvezetés akkortól tervezné a megpályáztatást.

Másodszor az Orosz Lajossal való beszélgetés után hívtuk az építészt. Akkor elmondta, nem érti a történteket. Mint építészt elkeseríti, hogy a pályázat kiírása semmire nem kötelezi a várost, de az még különösebb, hogy a döntéshozókat saját közgyűlésük sem kötelezi semmire. Miért kell újra közgyűlés elé vinni az ügyet, amikor egyszer már megszületett a döntés? Miért írták akkor ki a pályázatot és miért ilyen tartalommal?

Ugyanez a városvezetés. A zsűri elnöke ugyanis Szűcs Erika volt, a másik alpolgármester.

(Klick)