Az elvégzett munka emeli az ünnepek fényét
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére a miskolci Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint a Hősök terén tartottak ünnepséget.
Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke hétfőn délután a Hősök terén beszélt.
A volt miniszterelnök elöljáróban kiemelte: nem akad olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy mit ünneplünk március 15-én. Hiszen valamennyiünkkel megtanították, hogy mi történt a forradalom és szabadságharc idején. Elsőként Petőfi és Kossuth neve hangzana el, majd a márciusi ifjakat, Batthyányt és Görgeyt említenénk.
Amit a szívük diktált
A történelem nem más, mint az emlékezésre méltó dolgok és cselekedetek számbavétele - folytatta Orbán Viktor. Azonban más bizonyul emlékezésre méltónak egy család és egy ország esetében. Amit történelemnek hívunk, az fordulópont, az válság, az ébredés, az harc. Ha újra és újra átéljük őket, akkor valamit megérthetünk a változás, a világ természetéből. Ha fellapozzuk az 1848-as újságokat, akkor azt látjuk, hogy a kor emberei nem kívántak továbbjutni saját maguknál, maguk életétől. Végezték a dolgukat a sorsfordító órákban, napokban és hetekben, közben azt tették, amit a szívük diktált.
Hiszünk a boldogságban
Vannak, akik forradalmat hoznak, ők azok akik valaminek megállj parancsolnak. Nélkülük nincs nemzet. Az évszázadok messzeségéből is látható, hogy az emberek hosszú évekig csendben végzett munkája emeli az ünnepnapok fényét. A mi életünk is ilyen: nem hősi és nem félelmetes. Hiszünk a hétköznapi dolgokban, a családban, a munka becsületében, a hit erejében, az élet boldogságában. A hazát nem lehet lecserélni, kiosztani, elárulni, vagy pénzre váltani, hiába rajzolják át a határokat. A magyar emberek éppen úgy, mint 1848-ban, biztonságos életre vágynak. Ez volt a reformkor nagyjainak hitvallása is.
Május elején csatlakozunk az európai unióhoz, de itt kell boldogulnunk, itt kell értelmes célokat magunk elé tűzni.
Magyarok maradunk
Változtatunk, de közben azok maradunk, akik voltunk, vagyis magyarok. Az unió jön hozzánk, de helyettünk nem old meg semmit. A munkabéreknek és a nyugdíjaknak viszont európaibbnak kell lenniük. Ha a modern Magyarország megszorító csomagokat, elbocsájtásokat, munkahelyek megszűnését, az otthonteremtés lehetőségének felszámolását, bankbotrányokat, inflációt és államadósságot jelent, akkor ebből a magyar emberek nem kérnek. A magyarok jólétre és biztonságra vágynak, ennek pedig a munka az elsődleges feltétele.
Több ezren
Hányan hallgatták Orbán Viktor beszédét? Ezt a kérdést sokan feltették. Egyesek szerint öt, mások szerint tíz ezren. Egy biztos: teljesen megtelt a Hősök tere és környéke. Ekkora tömeg nagyon régen nem gyűlt össze utcai rendezvényen Miskolcon.
Boon
A volt miniszterelnök elöljáróban kiemelte: nem akad olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy mit ünneplünk március 15-én. Hiszen valamennyiünkkel megtanították, hogy mi történt a forradalom és szabadságharc idején. Elsőként Petőfi és Kossuth neve hangzana el, majd a márciusi ifjakat, Batthyányt és Görgeyt említenénk.
Amit a szívük diktált
A történelem nem más, mint az emlékezésre méltó dolgok és cselekedetek számbavétele - folytatta Orbán Viktor. Azonban más bizonyul emlékezésre méltónak egy család és egy ország esetében. Amit történelemnek hívunk, az fordulópont, az válság, az ébredés, az harc. Ha újra és újra átéljük őket, akkor valamit megérthetünk a változás, a világ természetéből. Ha fellapozzuk az 1848-as újságokat, akkor azt látjuk, hogy a kor emberei nem kívántak továbbjutni saját maguknál, maguk életétől. Végezték a dolgukat a sorsfordító órákban, napokban és hetekben, közben azt tették, amit a szívük diktált.
Hiszünk a boldogságban
Vannak, akik forradalmat hoznak, ők azok akik valaminek megállj parancsolnak. Nélkülük nincs nemzet. Az évszázadok messzeségéből is látható, hogy az emberek hosszú évekig csendben végzett munkája emeli az ünnepnapok fényét. A mi életünk is ilyen: nem hősi és nem félelmetes. Hiszünk a hétköznapi dolgokban, a családban, a munka becsületében, a hit erejében, az élet boldogságában. A hazát nem lehet lecserélni, kiosztani, elárulni, vagy pénzre váltani, hiába rajzolják át a határokat. A magyar emberek éppen úgy, mint 1848-ban, biztonságos életre vágynak. Ez volt a reformkor nagyjainak hitvallása is.
Május elején csatlakozunk az európai unióhoz, de itt kell boldogulnunk, itt kell értelmes célokat magunk elé tűzni.
Magyarok maradunk
Változtatunk, de közben azok maradunk, akik voltunk, vagyis magyarok. Az unió jön hozzánk, de helyettünk nem old meg semmit. A munkabéreknek és a nyugdíjaknak viszont európaibbnak kell lenniük. Ha a modern Magyarország megszorító csomagokat, elbocsájtásokat, munkahelyek megszűnését, az otthonteremtés lehetőségének felszámolását, bankbotrányokat, inflációt és államadósságot jelent, akkor ebből a magyar emberek nem kérnek. A magyarok jólétre és biztonságra vágynak, ennek pedig a munka az elsődleges feltétele.
Több ezren
Hányan hallgatták Orbán Viktor beszédét? Ezt a kérdést sokan feltették. Egyesek szerint öt, mások szerint tíz ezren. Egy biztos: teljesen megtelt a Hősök tere és környéke. Ekkora tömeg nagyon régen nem gyűlt össze utcai rendezvényen Miskolcon.
Boon