Nyolc éve volt utoljára tisztasági meszelés, mázolók pedig húsz éve járhattak itt - jelenleg így fest a Semmelweis Kórház fertőző osztálya.

"A falak kívül-belül vizesednek, foltokban hámlik a vakolat, mállik a csempe. Az égre nyíló bejáratok körüli üvegtető erősen hiányos, így nemcsak az eső elől nem nyújt védelmet, de a felülről bármikor alázuhanó, jókora lengő vakolatdarabok ellen sem. Ennyit bárki könnyedén megállapíthat kívülről is. Ha egy családi házat jellemeznénk a látottak leírásával, meglehetne a véleményünk: vagy nagyon igénytelenek, vagy teljességgel tehetetlenek lakják. Csakhogy mi nem egy család lakhelyét, hanem a Semmelweis kórház fertőzőosztályának pavilonjait jártuk körül.

Elrendelve

A megyei tiszti főorvos 2005. április 27-én – az április 18-án tartott ellenőrzése alkalmával – a következőket rendelte el:

1. Az osztály tisztító meszelését.

2. A nyílászáró szerkezetek és egyéb felületek mázolását

3. A kórtermek vizesblokkjainak felújítását

a dolgozók fekete-fehér rendszerű öltözőjének szociális helyiségének kialakítását

4. Az osztály komplex felújításának beiktatását a kórház rekonstrukciós tervébe.

Végrehajtási határidők: 1. pont folyamatos és 2005. szeptember 30.; 4. pontszeptember 30.; 2.-3.-5. pont 2005. december 15.

Végrehajtásért felelős: 1-5. pont: dr. Koleszár Lajos főigazgató főorvos.

Egy olvasónk jelezte: lehetetlen állapotok uralkodnak a megye egyetlen fertőzőosztályán, ahol gyermeke huzamos ideig betegeskedett. Többek között felpanaszolta: a több betegre jutó egyetlen mosdót neki kellett megpumpálnia, hogy lefolyjon a szennyvíz, a vécét nem lehetett „lehúzni”, a fűtési idény vége felé olyannyira hideg volt, hogy saját fűtőtestjét vitte be, nehogy megfázzon a gyermeke. Hozzátette: a nővérek és az orvosok munkája ellen semmi kifogása, ők megpróbálnak helytállni, ahogy tudnak.

Három a szerelő

– Van egy határ, ahol már a mi odaadásunk is kevés, amikor nem lehet mosollyal pótolni a hiányosságokat – bólint a felhozottakra dr. Karászi Julianna főorvos, a fertőzőosztály vezetője. – A 60-as évekbeli, pavilonrendszerű osztály kialakítása ma is korszerűnek mondható: a betegek „keresztbe fertőzése” kiküszöbölhető. De szinte ez az egyetlen pozitívuma maradt mára. A vízvezeték- és csatornarendszer elavult, a falak kívül-belül átáznak, nap mint nap hívni kell a szerelőket, de három van az egész kórházban belőlük, s legtöbbször hiányzik valamilyen alkatrész is, amire olykor napokig várni kell. A kinti üvegtető hiányában az ócska nyílászárókon befolyik a víz, ázik a vakolat.

Tapétányi papír

Feltesszük a kérdést: miért nem csapkodják az asztalt?

– Lehetőségeim kimerülnek abban, hogy rendszeresen feljegyzéseket készítek a hiányosságokról, s továbbítom az igazgatóság felé. Az ÁNTSZ is kiszáll évente, ők jegyzőkönyvet vesznek fel; ennek ellenére se sok történt még, a tárgykörben született papírokkal ki lehetne tapétázni az orvosi szobát. Tavaly azt is írásba adtam: nem kellene megvárni, míg a betegek fellázadnak...

Nos, valóban a nyilvánosságnak tudható be, hogy a napokban hozzáláttak az egyébként évente előírt tisztasági festéshez. Az egyik betegfelvételi szobát tavaly felújították, s még két betegszobát is – a 35-ből. A másik felvételit is „szétverték” már. Ha kicsit előbb érkezünk, a főorvos még meg tudta volna mutatni azt a nyitott vécét is, amelyiken a beteget adott esetben mindössze egy lepedő választotta el a helyiségben dolgozó alkalmazottaktól..."
(Forrás: www.boon.hu)