Vajon mit láthat egy külföldi, ha egy hétköznapon Miskolcon jár? Megnéztük mi is.

" Németként, lengyelként, osztrákként, vagy bármilyen más ország lakójaként Miskolcot egy nagyon kicsit látnám szebbnek, mint a város lakójaként. Persze nem vagyok ezen országok szülöttje, csak úgy csináltam, mintha... Ugyanis egy idegenvezetői túrán vettem részt a napokban a József Nádor Szakképző vizsgázó idegenvezetőivel. Míg ők vizsgáztak, én próbáltam turista lenni és hagyni, hogy bemutassák a várost. Erre elsőként az Avasi templomnál kínálkozott lehetőség, ami – azt leszámítva, hogy amolyan cipősaroktörő gyalogút vezet fel – kellemes élményt nyújthat az idelátogatónak, annak történelméről nem is beszélve. Egy-egy ügyesen előadó vizsgázónak volt talán köszönhető, hogy egyes helyek igazán érdekesnek tűntek számomra, jóllehet az útvonal a Sötétkapu, Deák tér, Megyeháza, Rákóczi-ház, Szent István tér, színház vonalon haladt. Ám még a jó elbeszélőképességű tanulók sem tudták feledtetni az egyik pontból a másikba történő eljutást, pontosabban a látványt. Csúfító részletek Az útvonalon haladva nem észrevehetetlen graffitik meredtek a turistára. Ez eltántorított azon körvonalazódó gondolattól, hogy milyen szép is tud lenni a város a külföldieknek. Merthogy mi, akik itt lakunk, már nem vesszük észre az egyébként megkapó részleteket, a szépségeket. És valahogy így vagyunk a graffitikkel is, merthogy ott vannak már ki tudja, milyen régóta, s mára „beleolvadtak” a képbe. De a turista észreveszi, hiszen oly' sok van belőle. A főutcától elszakadva a Diósgyőri vár és az Ortodox templom következett, ami szinte minden idegenvezetői forgatókönyvben benne van. Az egykori királyuradalom története, a fennmaradt emlékek látványa megkapó a turisták számára, míg a templomnál a belső szépsége nyűgözi le a látogatókat. Ez Miskolc két favoritja, amit a legtöbb külföldi – szerencsés esetben – mindenképpen megőriz a városról. "